Súlyos munkabalesetek

A súlyos munkabalesetek elkerülhetőek a munkavállaló és a munkáltató ez irányú törekvésével, a munkavédelmi előírások betartásával.

Mi a súlyos munkabaleset?

Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről alapján súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely:

a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

 

Statisztika

Minden év elején elkészíti az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya  az előző év munkabaleseteire vonatkozó statisztikai jelentést,  a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján készül

A munkahelyi balesetek statisztika szerint a legveszélyeztetettebb ágazatok az építőipar, a mező- és erdőgazdaság, valamint a gép- és feldolgozóipar.

A súlyos munkabalesetek a kisvállalkozásoknál a leggyakoribb

Az 50 fő alatti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál a cégvezetők leginkább szeretnék kikerülni a munkavédelmi kötelezettségeik betartását, többnyire költségmegtakarítás címén.

A súlyos munkabaleseteknek számos következményei lehetnek; anyagi, egészségi és pszichés szempontból egyaránt, de egy súlyos, esetleg halálos munkabaleset családokat tehet tönkre.

Szankciók munkabaleset esetén:  munkavédelmi bírság, közigazgatási bírság, vállalkozás felfüggesztése, büntetőjogi felelősség, kártéri felelősség.